Berényi Judit
életvezetési és párterapeuta

"Ne várj, a legjobb alkalom soha nem fog elérkezni. Kezdj hozzá ott, ahol éppen most vagy, és használj bármilyen eszközt, ami csak a kezedbe kerül, hiszen a legjobb szerszámokat útközben úgyis meg fogod találni." (Napoleon Hill)

„Mesefoglalkozás” (gyermekterápia menete)

Gyermekekkel való foglalkozások során feltétlenül számítok és építek a család együttműködésére.
A hagyományos gyermekrendelés óvodásoknál maximum egy óra. (hetente1-2 foglalkozás szükséges). A gyermekek nehéz élethelyzetei, konfliktusai, traumái kamaszkor előtt sokkal hatékonyabban és eredményesebben kezelhetők non-verbális módszerekkel, mint "beszélgetős terápiával", azaz szavakkal.
A „mesefoglalkozás” egyéni hatása abban rejlik, hogy a kapcsolat biztonságot nyújtó, stabil, elfogadó légkörében a gyermek mind többet és többet tár fel a belső világából. Az alakba öntött, szóba foglalt, lerajzolt, eljátszott, mással megosztott érzések, gondolatok, fantáziák már nem olyan félelmetesek, mintha alaktalanul magunkba zárjuk őket. Ebben a légkörben a személyiség rejtett tendenciái is jobban felszínre kerülhetnek és integrálódhatnak. A fantáziavilág emelhető, ki mint jól megragadható összekötő kapocs a tudattalan, belső konfliktus és a tünet között. Az általam gyakorolt integratív szemléletben a játéknak, a kreatív megélésnek döntő szerepe van.
Fontos, hogy a gyerek ne kényszernek, ne valami rossz dolognak élje meg a „külön foglalkozást, a terápiát”, hanem azt érezze, hogy biztonságban van, szeretve van, el van fogadva és különleges figyelmet élvezhet.
  • a terapeuta partner a gyereknek az interakciók során, és segítséget ad, ha szükséges,
  • a terápia nem összefüggéstelen gyakorlatok sora, hanem jelentéssel bíró, a terapeuta által pontosan megtervezett cselekvés-„játék”,
  • a gyermek és a terapeuta bízik egymásban,
  • gyerekközpontú és a gyermek által irányított (A gyermek belső motivációját használom ki, azt teszzük, ami őt érdekli, és így könnyen bele tudom csempészni a kérdéseimet, a feladatokat, amikkel közelebb kerülünk a problémája gyökeréhez.),
  • aktivitás keretén belül játékos és vidám cselekvés,
  • felébreszti a belső késztetést a kompetenciaérzés iránt (Kompetensnek, megfelelőnek érzi a reakcióját, mozgását az adott szituációban.),
  • a terapeuta egy olyan szituációt teremt, ahol a gyerek lehetőség szerint a „megfelelő reakciót” alkalmazza (elmeséli, kifejezi, lerajzolja, elmutogatja azt, ami benne zajlik).
A gyermek önmagában soha nem „létezik eleve rosszként”, leképezi az otthoni feszültséget, ha azt mondjuk, nem jól viselkedik. A különböző korokban, különböző hatások érik, és ezt ő valahogy feldolgozza, vagy jól és a szülőnek tetsző módon, vagy nem. A családi életciklus váltások nagyobb része is a gyermekek átmeneti korszakainak változását jelenti, és vele, a családi rendszer átalakulását is.
Ehhez mindenkinek alkalmazkodni kell. Tehát sokszor a gyermeknevelési tanácsadásra vagy családterápiára van szükség. A gyermeknevelési problémák azok, mellyel a család gyorsabban reagálva kéri a segítséget, mely abból a szempontból jó, hogy legalább az intervenció, a beavatkozási lehetőség hamarabb érkezhet.
A pszichológus titoktartási kötelezettségénél fogva bizalmasan kezeli mindazon információkat, amelyekhez a munkája során jut. A bizalmon alapuló légkörben lehetővé válik a szülők és gyerekek problémáinak őszinte feltárása és kezelése.
A gyermekkel pszichológus által történő egyéni foglalkozás hatása abban rejlik, hogy a kapcsolat biztonságot nyújtó, stabil, elfogadó légkörében a gyermek mind többet és többet tár fel a belső világából. Az alakba öntött, szóba foglalt, lerajzolt, eljátszott, mással megosztott érzések, gondolatok, fantáziák már nem olyan félelmetesek, mintha alaktalanul magunkba zárjuk őket. Ebben a légkörben a személyiség rejtett tendenciái is jobban felszínre kerülhetnek és integrálódhatnak. A fantáziavilág emelhető, ki mint jól megragadható összekötő kapocs a tudattalan, belső konfliktus és a tünet között. Az általam gyakorolt integratív szemléletben a játéknak, a kreatív megélésnek döntő szerepe van.
A pszichológus titoktartási kötelezettségénél fogva bizalmasan kezeli mindazon információkat, amelyekhez a munkája során jut. A bizalmon alapuló légkörben lehetővé válik a szülők és gyerekek problémáinak őszinte feltárása és kezelése.
A terápia elvei:
  • A terápia hatására a gyermek nyitottabb lesz, boldogabb, magabiztosabb.
  • Rendezett viselkedést mutat, örömmel tölti el a „mesefoglalkozás”.
  • Önként választ nehezebb feladatokat, jobban tud az adott célra koncentrálni. Elfogadja a kihívásokat, ezzel javul az önbizalma.
  • A kezelések során önmaga kezdeményezi a cselekvéseket, a tervezést, és a variációkat. A többi gyermekkel is javul a kapcsolata.
Beilleszkedési zavarának hátterében az akaratérvényesítés lehetőségének hiánya állhat. A szülők következetlen, túlságosan megengedő nevelési módszere kifejezetten hátráltatja az egészséges realitásérzék kifejlődését a gyermekben. Ezért a gyerek sajátos, fondorlatos módján igyekszik alakítani a számára kedvezőtlen helyzeteket. A szülőket a tőlük megszokott, mindent megengedő nevelési magatartás kényszeríti így csapdahelyzetbe. Mivel az óvodai környezetben gyermeki akarata akadályokba ütközik, a kicsi óvodába nem járással, egyfajta elkerülő magatartással akarja likvidálni az útjába gördített gátakat. Valószínűleg az anyukát könnyebben tudja a maga oldalára állítani, hiszen az ő hiányára hivatkozva sírdogál.
Kétségtelen, hogy egy gyermeknek fejlődése során szüksége van korlátozásokra, akadályozásokra. Ebben az életkorban még nem késő kialakítani a gyermekben az érdekérvényesítésnek egy harmonikusabb módját. Ennek során a biztonságot adó családi légkör, a szeretet és jutalmazás mellett igenis helye van a tilalomnak, főként a nagy ívű magyarázkodásoktól mentes, rövid tiltásoknak. Ez nagyon fontos lenne, hiszen a szülők elnéző, túlértékelő hozzáállása miatt, kellő realitásérzék hiányában a gyermek minden idegen közösségben továbbra is rendszeres kudarcélményekkel fog szembesülni.
A magatartászavarok kezelése:
  • Természetesen a kezelésnek igazodnia kell a magatartászavar okához. Az idegrendszer éretlensége következtében közvetlenül kialakuló magatartászavar jól kezelhető mozgásterápiával, stressz oldó technikákkal, (Mivel egyre könnyebbé válik a tanulás, egyre kevesebb kudarc éri a gyereket, a problémát kiváltó ok szűnik meg. A sikerélmények hatására lassan megváltozik a viselkedés is, enyhülnek a magatartási tünetek.)
  • A családi szocializáció problémáit, a korai negatív tapasztalatok hatásait szintén jól enyhíthetjük a stressz oldó technikák segítségével. Bizonyos esetekben célravezető lehet a gyermek egyéni pszichoterápiája és a szülők nevelési tanácsadóval való konzultációja.
  • A család által közvetített negatív normarendszert, a kortárs csoport káros hatásait illetve bizonyos esetekben a családi szocializáció problémáit is enyhíthetjük azzal, ha megtanítjuk a gyerekeket, hogyan kezeljék konfliktusaikat, fejlesztjük empátiás készségüket és segítjük őket abban, hogy kialakuljon a felelősségérzetük, megtanuljanak szembenézni problémáikkal.
  • A csoportdinamikai jelenségek kezelése megtanulható.

Berényi Judit, Mobil:+3620-5205774, E-Mail:lelkiterapia.hu@gmail.com, www.lelkiterapia.hu,Rendelő: 1135 Budapest, XIII. Kassák Lajos u. 12. fsz./1.